Stüble - zselici mindennapjaink

A környék túraútvonalai gyakran érintik a Stüblétől légvonalban 5 km-re levő enyezdi barakkot. Somogyhárságy központján, Kishárságyon, majd a Zselici erdő déli részén át vezet az út a barakkhoz, amely elhelyezkedésénél fogva gyalogos- és kerékpártúrák tökéletes indulópontja. A barakk fatermelő brigádok szálláshelye volt, az 1920-as években épült. Az eredetileg 12 méter hosszú épületben 8 fő lakott a téli időszakban, hogy a hó miatt gyakran járhatatlan utakon ne kelljen naponta hazautazni. Emeletes vaságyakon pihentek, petróleum világítás és fafűtés mellett. A vizet a környező forrásokból hordták. A barakkal szemben a mai napig áll egy gémeskút, ahol állatokat, vadállatokat itattak. A barakk környéke gyönyörű, az itt elterülő enyezdi réten gombászni lehet, a dombok erdei tele vannak vaddal. A barakk mellett parkoló található, a kirándulópont megközelíthető a csillagparkból és a szarvasfarmról is. Az autót leparkolva innen indulhatunk felfedezni Visnyeszéplakot, a Kardosfa környékét,

A XIX. század végétől a somogyhárságyiak a falutól nyugatra elhelyezkedő dombvonulaton folyamatosan szőlőt és gyümölcsöst telepítettek. A keskeny, gyakran mindössze 9-10 méter széles, de hosszú telkek nyugati-délnyugati tájolásúak, a szőlő kedveli ezt a fekvést és a kissé agyagos - löszös talaj is segítette a bor alapanyagának gyors elterjedését a Rózsahegyen. Az 1970-es évekig meghatározóak voltak a direkttermő fajták, főleg a Noah, az Othello, a Delavári és az Elvira. Mivel ezeknek a fajtáknak a gyökere a filoxérának  (szőlőgyökértetű), levélzetük és termésük pedig a gombaféléknek többé-kevésbé ellenáll, a vegyszerek felhasználása is korlátozott volt a hegyen. Ezt követően sok ültetvényt kivágtak, műveletlenül hagytak, vagy oltott, elsősorban borszőlő fajtákra cseréltek. Az 1920-as évektől sorban emelkedtek a pincék és présházak a rózsahegyi út mentén. 20-40 m2 közötti, egyszintes épületek, jellemzően téglából, vagy vegyes falazattal. A présházakból megközelíthetők a borospincék, ame

Facebook oldalunkon még többet tudhattok meg egyebek mellett miniház projektünkről, a Zselicről, biokertészkedésről : https://www.facebook.com/zselicistueble

Meggyőződésem, hogy a jelenlegi ökológiai, gazdasági, szociális és ezekkel összefüggő egyéb problémákat a fogyasztás ésszerű csökkentésével lehet, kellene megoldani. A minimalizálás egyik fontos eleme a lakhely és az ezzel kapcsolatos költségek, kibocsátás racionalizálása. Családi körülményeim megváltozása után egy éven keresztül tudatosan teszteltem, mennyire élhető 1-2 személy számára egy 35 m2-es, korszerű lakás. Meglepődtem az eredményen - néhány ezer forintos rezsi, heti 1-2 órányi takarítással, karbantartással tiszta otthon. Hosszú idő után azt éreztem, az ingatlanom van értem és nem fordítva. A lakástól alig 10 percnyi kerékpárútra volt emellett egy biokertem, ahol kertészkedtem, kísérleteztem emelt ágyásokkal, Hügelkultur ágyásokkal, mélymulccsal, süllyesztett melegházzal, komposzt toalettel és sok minden mással. Arra gondoltam, ésszerű lenne a lakhatást, a kertészkedést és élelemtermelést egy helyen, lehetőség szerint csendes, nyugodt, természetközeli környezetben megoldani. E

A Stüble szó németül szobácskát, családias vendéglátóhelyet jelent. A névvel arra kívántunk utalni, hogy magunknak, majd vendégeinknek egy apró, mégis otthonos és hangulatos lakot szeretnénk létrehozni, másrészt szerettük volna hangsúlyozni a falu, a szőlőhegy és az ott található épületek német gyökereit. A település honlapja (http://www.somogyharsagy.hu/bemutatkozas) részletesen ismerteti Somogyhárságy történetét, érdemes kiemelni a török dúlás és a II. világháború közötti német vonatkozásokat : „A 150 esztendős török uralom pusztító következménye, majd a Habsburgok elleni függetlenségi harc eredménye lett a lakosság kihalása vagy elmenekülése. A benépesítésre csak a külföld, elsősorban a német fejedelemségek lakói jöhettek számításba. Az uradalom az 1770-es évektől nyújt kedvezményeket német telepesek számára. Elsőként iparosok érkeztek a telepítés második időszakában, Mária Terézia idejében. Valószínű származási helyük a frank és morva terüietek (az a vidék igen szegény, karsztos, h

A Zselici erdő közepén található Csillagparkba kirándultunk, az obszervatórium megtekintése után azonban nem fordultunk vissza Kaposvár felé, hanem haladtunk tovább délre. Meglepően jó minőségű aszfaltút kanyargott az erdőn át, néhány kilométer múlva pedig szarvasokat követve kerültünk egy murvás útra, amely Kishárságyra vezetett.    A falucska nem egy tipikus dél-dunántúli kistelepülés képét mutatta. Az 1990-es évektől holland családok vásároltak itt ingatlanokat, a házak jelentős részét felújították, csinosították. Kishárságy után egy fennsíkon hajtottunk át, balra a távoli pécsi tv-torony is tisztán kivehető volt. Somogyhárságy következett - a falu mentén egy árok halad, a vízfolyás mindkét partján rendezett növényzet, takaros sváb porták. A központban jobbra vettük az irányt, egy meredek emelkedő a szőlőhegyre vezetett, a rózsahegyi kilátó mellett parkoltunk. Bár még soha nem jártam errefelé, a kilátóból végigpillantva a vidéken úgy éreztem, hazaértem. A Rózsahegy mindkét oldalán